A Veszprémi Főegyházmegye védőszentjének ünnepén, július 26-án immár hagyományosan a nagyszülőket várták elsősorban a Szent Mihály Bazilikába. Márfi Gyula érsek mutatott be szentmisét Nagy Károly apát, kanonok plébánossal, Halmágyi Zoltán ösküi plébánossal, Felker Zsolt káplánnal, Ebele Ferenc és Lőrinczy Ferenc nyugalmazott plébánosokkal.
<iframe width=”580″ height=”315″ src=”https://www.youtube.com/embed/uNkv469DGpc” frameborder=”0″ allowfullscreen></iframe>
Szentbeszédében a főpásztor arról beszélt, hogy az egyház megbecsüli és tiszteli az anyaságot, olyan nőkre van szükség, akik vállalják az anyai és a nagyszülői szerepet. Szent Annának, egyházmegyénk védőszentjének ünnepén arra kérte a híveket, hogy becsüljék meg a nőket, női erényeket, mint a gyengédség a hitvesi és az anyai szeretetet. Arra kérte a híveket, hogy imádkozzunk Szent Annához, hogy egyházmegyénket segítse és mi is adjuk tovább hitünket szavainkkal és tetteinkkel, ahogyan Szent Anna is tanította Máriát.
A szentmise végén Szent Anna ereklyéjével körmenetben áldotta meg a főpásztor a jelenlevőket. Az érseki székhelyen minden évben ünnepi programmal készülnek ünnepére idén, Vass György és népi zenekarának műsora köszöntötte a nagyszülőket.
Július 26-a Szent Anna és Szent Joachim, Jézus nagyszüleinek ünnepnapja. Az Újszövetségben semmilyen utalást nem találunk a Boldogságos Szűz Mária szüleire. Tiszteletük forrása az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. Itt olvashatjuk, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták. A két név jelentése figyelemre méltó: Anna annyit jelent, kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal.
Ünnepük a XII-XIV. században terjed el Európában, miután a keresztes lovagok visszatértek a Szentföldről. Elbeszéléseik nyomán megnőtt az érdeklődés Jézus Krisztus emberi természete és rokonsága iránt is. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, nem más, mint egy templom fölszentelésének évfordulója. A hagyomány úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, szülőháza a Bethesda-tó közelében állt. Az V-VI. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, melynek fölszentelési napja volt július 26. Szent Joachim ünnepének időpontja a XVI. századtól többször változott, 1969-ben került egy napra Szent Annával.
A legenda szerint Anna és Joachimnak Júda nemzetségéből és Dávid házából származott. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadikat pedig szétosztották a szegények között. Egyszer megjelent Joachimnak Isten angyala és megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, akit Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szűz Mária születése után Joachim hamarosan meghalt. A legenda azt is tudni véli, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta unokáját, a kis Jézust. Anna lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.
