Szent Anna, a Veszprémi Főegyházmegye védőszentje

Főoldal Hírek Szent Anna, a Veszprémi Főegyházmegye védőszentje

Szent Anna, a Veszprémi Főegyházmegye védőszentje

2012.07.28., Hírek rovat

A héten ünnepeltük Szent Anna, a Veszprémi Főegyházmegye védőszentjének emléknapját. Ez alkalomból július 26-án megyeszerte több helyen celebráltak ünnepi szentmisét a tiszteletére.

Július 26-a Szent Anna és Szent Joachim, Jézus nagyszüleinek ünnepnapja. Az Újszövetségben semmilyen utalást nem találunk a Boldogságos Szűz Mária szüleire. Tiszteletük forrása az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. Itt olvashatjuk, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták. A két név jelentése figyelemre méltó: Anna annyit jelent, kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal.

Ünnepük a XII-XIV. században terjed el Európában, miután a keresztes lovagok visszatértek a Szentföldről. Elbeszéléseik nyomán megnőtt az érdeklődés Jézus Krisztus emberi természete és rokonsága iránt is. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, nem más, mint egy templom fölszentelésének évfordulója. A hagyomány úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, szülőháza a Bethesda-tó közelében állt. Az V-VI. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, melynek fölszentelési napja volt július 26. Szent Joachim ünnepének időpontja a XVI. századtól többször változott, 1969-ben került egy napra Szent Annával.

A legenda szerint Anna és Joachimnak Júda nemzetségéből és Dávid házából származott. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadikat pedig szétosztották a szegények között. Egyszer megjelent Joachimnak Isten angyala és megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, akit Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szűz Mária születése után Joachim hamarosan meghalt. A legenda azt is tudni véli, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta unokáját, a kis Jézust. Anna lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.

Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapja

Július 26-án tartották a lesencetomaji Szent Anna templom búcsúját is. Bécsi László plébános írása következik:

Zeng a harang hívó szóval

(Július 26: Szent Anna búcsú Lesencetomajon)

A lesencetomaji templom 1754-ben épült, a középkori templom helyén. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök Szent Anna tiszteletére ekkor szentelte fel. Azóta július 26-án tartják a templom búcsúját. A templom a mai formáját 1806-ban kapta. A klasszicista stílus jegyei kívül és belül tisztán mutatkoznak rajta. 2011-ben pályázat segítségével újult meg külsőleg. Mérete 30×9 méter. A képen a templomot Ny felőli oldaláról látjuk.

A szentélye tágas tér. A vörös márvány timpanonos oszlopok még inkább kiemelik a főoltárképet és annak üzenetét. A szentély lépcsőjénél Jézus Szíve szobra és Szűz Mária Szeplőtelen Szíve szobra fogad bennünket. A falon Jézus szenvedésének állomásai alatt égnek a fények. Innen indul jobbról az I. állomás, és a XIV. ide érkezik. A főoltártól balra a templomépítő Nedeczky család padja, az elején festett címerükkel. Mögötte a vörös márvány klasszicista keresztelőkút. A szentély mennyezetén az Egyház allegóriájának festménye. A négy sarokban a szent Eukarisztiára utaló grafikák.

A főoltárkép Szent Annát és leányát, Máriát ábrázolja. Szentírást olvasnak. A család e meghitt, közös imádságára Szent Joakim, Anna férje is érkezőben. Az angyalkák arca Isten jelenlétét tükrözik.