A Szent György-hegyi Napok rendezvénysorozat keretében, április 22-én, Szakrális Napot tartottak, amelynek során az érdeklődők megismerhették a Szent György hegy szakrális épületeit, annak helytörténeti vonatkozásait és a szent helyek patrónusait, védőszentjeit. A gyülekező 13 órakor, a raposkai Szent György kútnál volt, ahol az egybegyűltek köszöntése és a fontosabb tudnivalók ismertetése után, Cséry Gergő nemesgulácsi plébános indította meg a mintegy 50 főből álló csapatot. A résztvevők között ott voltak a szervezők, Knolmajer Ferenc hegyközségi elnök és a környező települések, Raposka, Tapolca és Kisapáti polgármesterei.

Az első állomás a raposkai Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolna volt, ahol először Hangodi László történész, a környék jó ismerője szólt a kápolna helytörténeti vonatkozásairól, az építés idejéről és szándékáról, majd Cséry Gergő atya beszélt a hegy védőszentjéről Szent György vértanúról. A résztvevők ezután megtekinthették a kápolna belsejét is, majd a helyiek jóvoltából egy szerény agapé, vagyis szeretetvendégség következett.
Második állomásként a Tapolca Mogyoróshegyi Szent Donát kápolna következett. Itt újból a helyi vonatkozásokkal, építéstörténettel ismerkedhettek meg a résztvevők, majd a védőszent Szent Donát arezzói püspök életéről és a szőlőhöz, időjáráshoz és a földműveléshez fűződő viszonyáról hallhattak a jelenlévők. Egy rövid fohász elimádkozása után folytatódott a hegybejárás, átlépve Kisapáti területére, a diskai Páduai Szent Antal kápolnához.

A harmadik állomásnál Hangodi tanár úr a kápolna felépítésétől egészen a közelmúltig húzta meg az események ívét, hiszen a diskai kápolna előtt álló kőkereszt a második világégés hadi eseményeinek tanúja és elszenvedője volt. A történeti kapcsolódás után, Gergő atya Páduai Szent Antal életéről és csodáiról beszélt, és arra igyekezett választ adni miért is olyan népszerű szent mind a mai napig Páduai Szent Antal. A kápolna megtekintése után a helyi szőlősgazdák vendégelték meg a résztvevőket, és így testben-lélekben töltekezve indulhattak tovább Kisapáti másik szakrális emlékéig, a Szent Kereszt kápolnáig, amely kápolna – valaha a település temploma volt – korban pedig a legidősebb a Szent György-hegy kápolnái sorában. A mélyen történelmi múltunkban gyökerező építéstörténetről, a település elnevezéséről beszélt a történész, a plébános atya pedig a Szent Kereszt történetéről szólt a zarándokokhoz. Végül pedig a kisapáti egyházközség és a helyi szőlősgazdák látták vendégül a csapat résztvevőit.
A Szakrális Nap lezárására – ahogyan Hangodi László fogalmazott – a hegyi kápolnák királynőjében, a Tóti-Lengyel család által építtetett Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnában került sor, ahol a helytörténeti és szakrális vonatkozások után a résztvevők elimádkozták a Lorettói-litániát, majd a kápolna előtt a Hegymagasiak látták vendégül a zarándokút résztvevőit.

Cséry Gergő plébános

[simpleviewer gallery_id=”853″]

fotó: Szirányi Imre

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »