Sajtóközlemény

2014.09.03., Hírek rovat

Biológiai és orvosi antropológiai vizsgálat, modern genetikai vizsgálat, többek között rokonsági genetikai vizsgálat elvégzése, valamint grafikai és 4D-s számítógépes arcrekonstrukció elkészítése céljából, egy éves előkészítő munkálatok és engedélyeztetési eljárások után, Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek egyetértő támogatásával, Kőfalvi Vidor és Fekete Attila kőrestaurátorok közreműködésével 2014. szeptember 1-jén felnyittatta Vetési Albert püspök, diplomata (1410 körül–1486. június) sírját a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, a Veszprémi Érsekség egyházművészeti gyűjteménye. A sírfelnyitást Dr. Susa Éva, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek főigazgatója, igazságügyi antropológus szakértő, a biológiai tudomány kandidátusa meggyőző szakszerűséggel vezette és végezte a veszprémi 10. századi Szent György-kápolnában.

 

Vetési Albert veszprémi püspök, a Kaplony nembeli Vetési család sarja, Hunyadi János titkára, Mátyás király vezető diplomatája 1458 és 1476 között szinte állandóan utazott, egész Európát bejárta, többször járt Itáliában követként. Nápolyban megkötötte Mátyás és Beatrix házassági szerződését, diplomáciai tevékenységének eredményeképpen a Pápai Állam és a Velencei Köztársaság jelentős pénzösszeggel támogatta Mátyás király török elleni hadjáratait, de képviselte Mátyást Regensburgban és Sziléziában is. A veszprémi püspökség középkori fénykorát Vetési Albert (1458-1486) idején élte. A püspök jelentős vörösmárvány építményekkel gazdagította a Szent György-kápolna belső tereit, melyek a magyarországi reneszánsz művészet legjelentősebb darabjai. A püspök által Velencében készíttetett Vetési kazula a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény emblematikus műtárgya.

Beatrix királyné koronázó főpapja földi maradványait az általa felújított Szent György-kápolna 1957. évi ásatása után antropológiai vizsgálatokkal már azonosították, azonban az orvostudomány fejlődése azóta precízebb vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé.

A Szent György-kápolna 1957. évi régészeti feltárását Holl Imréné (H. Gyürky Katalin) régész vezette. Az ezt követő években Harsányi László igazságügyi orvosszakértő, Nemeskéri János és Éry Kinga antropológus a megtalált csontokat a Természettudományi Múzeum Embertani Tárában vizsgálta, a többi megtalált sírlelettel, Újhelyi János kanonok és mások csontjaival együtt. Nemeskéri János antropológus Vetési Albert püspök csontjait 1961. május 29-én adta át a veszprémi püspökségnek. Vetési Albert csontjait 1961 júniusában temették vissza.

A püspök csontjainak jelenlegi vizsgálatát az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetetek Budapesti Orvosszakértői Intézetében Dr. Susa Éva főigazgató végzi. A grafikai arcrekonstrukciót Dr. habil, DLA Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Anatómia Rajzi és Geometria Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára készíti.

A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény által végeztetett sírfelnyitás célja az, hogy a modern orvostudomány eszközeivel komplexebb kép rajzolódjon ki Veszprém egykori püspöke fizikai tulajdonságairól, testfelépítéséről, fiziológiai adottságairól, életviteléről és ezáltal személyiségéről. A kutatás további célja az, hogy rokonsági genetikai vizsgálattal a nemzetségi genetikai rokonságot, így a püspök személyazonosságát igazolja. Veszprém reneszánsz püspökéről grafikai arcrekonstrukció és 4D-s számítógépes arcrekonstrukció készül.

A vizsgálat jelentősége abban rejlik, hogy a magyarországi embertani kutatások során ritkán nyílik alkalom egy nagypolitikát meghatározó középkori történeti személyiség hiteles maradványainak vizsgálatára. Ugyanis a múlt századok viszontagságai, különösen a török hódoltság időszakában történt pusztítások királyaink, hadvezéreink és politikusaink sírjait nem kímélték. A tudományos eredményeket és a rajzokat a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény állandó kiállításán mutatja majd be a nagyközönségnek.

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »