PÁPA I. Szent István vértanú plébánia

Mail József dr.
Cím: 8500 Pápa, Fő tér 11. Pf. 152. 

Telefon: 89/324-105

Ősi alapítású

Anyakönyvezés: 1638-tól

Káplán: Megyesi Ferenc

Titulus:  Szent István első vértanú

Szentmise:

Nyári miserend: hétfő 19:00, kedd 19:00, szerda 19:00, csütörtök 19:00, péntek 7:30, 19:00, szombat 19:00, vasárnap 9:00, 11:00, 19:00,

Téli miserend: hétfő 18:00, kedd 18:00, szerda 18:00, csütörtök 18:00, péntek 7:30 (adventben elmarad), 18:00, szombat 18:00, vasárnap 9:00, 11:00, 18:00,

Búcsú: december 26.

Szentségimádási nap: június 6. és november 20.

Szentóra: május 13.

KISBOLDOGASSZONY /ferences/ templom

Pápa, Mikes Kelemen u. 2.

Titulus:  Kisboldogasszony

Szentmise:

Nyári miserend: kedd 7:30, vasárnap 7:00,

Téli miserend: kedd 7:30 (adventben elmarad), vasárnap 7:00,

Búcsú: szeptember 8.

Szentségimádási nap: Farsangvasárnap.

NAGYBOLDOGASSZONY /bencés/ templom

Pápa, Fő u. 12.

Búcsú: augusztus 15.

Ellátja:

Pápa IV. Kálvária plébániát.

 

Filia:

MÁTYUSHÁZA 


Misézőhely nincs.


A plébánia története

A város mai területén a középkorban 11 település volt. A XV.-XVI. században a mai Szent István templomon kívül még 3 templomot említenek az oklevelek. Pápa nevével 1215-ben kelt oklevélben találkozunk először, mely Pápát mint lakott települést említi. 1225-től főesperesi székhely. Az 1240-es években plébánosát említik. Vára középkori eredetű. 1398-ban civitas. 1400-as években oppidum. A mai Szent István templom helyén — a templom homlokzata előtt — a XI-XII. században keletelt, toronnyal ellátott, kőfallal kerített templom állt. 1397-ben exempt plébániájáról van adatunk. 1467-ben említik először Szent István vértanú tiszteletére szentelt egyházat. 1773-74-ben lebontották. A XVI. század első felében a protestánsok használták. 1660-ban vette vissza tőlük a földesúr. 1774-86. közt épült a mai kéttornyú barokk nagytemplom, a Dunántúl egyik legimpozánsabb épülettömbje, 1795-ben szentelték fel, Esterházy püspök építtette, Fellner Jakab tervezte. Kupoláit Maulbertsch freskói díszítik. Méretei: 42x22 m. Tornyai 71 m magasak. Nagyharangja 1759-ből való, 32 q.  Tetőfelújítás 2011-12. Műemlék. — A plébánia-ház barokk, mai formájában 1759-ből. Műemlék.


Kisboldogasszony templom (ferences).


1475-ben telepedtek le a ferencesek. 1480-ban már temetkeznek a Szent László tiszteletére alapított kolostoruk templomába. 1559-ben protestáns nyomásra elhagyták a várost. 1660-ban tértek vissza. Kolostoruk templomuk 1678-80. közt épült. Kétszeri leégés után 1747-ben újraépült. 1822-ben átalakítva mai formáját nyerte. Utoljára 1967-ben restaurálták. Barokk. Műemlék. 29x9 m.


Titulusa: Szűz Mária születése. Búcsú: szept. 8. Rn: júl. 31. - Freskóit 1968-70-ben újították fel.


Nagyboldogasszony templom (bencés) — a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán a Hosszú utcában. 1647-ben a mai gimnázium helyén állt rendházban már iskola működött. Ettől D-re az 1638-ban felszentelt kápolna helyén és tovább D-re épült a mai barokk templom 1737-42-ben. Műemlék. A pálosok után a rendház a XVIII. század közepén a bencések rendháza gimnáziuma lett. Bővítették és átalakították a XIX.-XX. sz-ban. Műemlék jellegű. Ma Járási Hivatal. A templom 28x12 m. Titulusa: Mária mennybevitele. Búcsú: aug. 15. Külső renoválás 2001.


Vépi Benedek 1649, Páhi László 1666, Petesházy János 1674-78, Machonoky Lukács 1678, Ujvári István 1684-91, Böjtös István 1696, Maralits Ferenc 1703-09, Acsády Ádám 1711-14, Potyondy László 1714-26, Pongrácz Gáspár 1726-34, Ernyei András 1734-39, Borsay János 1739-42, Galgóczy Ferenc 1745-64, Katona József 1764-78, Biricz József 1778-84, Simon György 1784-1809, Magyarász József 1811-14, Henics József 1814-18, Materényi Gábor 1818-31, Bezerédy Miklós 1831-34, Koroncz László 1834-50, Kőszöghy József 1850-71, Bogyai Géza 1871-74, Devich József 1875-78, Néger Ágoston 1878-97, Kriszt Jenő 1897-1919, Meisel József 1919-20, Gerstner Ignác 1920-25, Németh József 1926-48, Rosta Ferenc 1949-58, Gyarmati Elemér 1958-62, Gergyesi Ferenc 1962-74, Móring József 1974-1994, Dr. Mail József 1994-