VESZPRÉM I. Szent Mihály Bazilika plébánia

Nagy Károly
Cím: 8200 Veszprém, Vár u. 27. 

Telefon: 88/328-038

Honlap: http://szentmihaly.plebania.hu/

Ősi alapítású

Újjászervezve: 1752

Anyakönyvezés: 1703-tól

Káplán: Felker Zsolt

Állandó diakónus: Zsebe Attila

Titulus:  Szent Mihály főangyal

Szentmise:

Nyári miserend: hétfő 19:00, kedd 19:00, szerda 19:00, csütörtök 19:00, péntek 19:00, szombat 19:00, vasárnap 9:00, 10:30, 19:00,

Téli miserend: hétfő 18:00, kedd 18:00, szerda 18:00, csütörtök 18:00, péntek 18:00, szombat 18:00, vasárnap 9:00, 10:30, 18:00,

Búcsú: szeptember 29.

Szentségimádási nap: január 1.

 

A plébánia területén lévő templomok:

FELTÁMADÁS /Károly/ - templom

Titulus:  A feltámadt Üdvözítő

Szentmise:

Nyári miserend: hétfő 18:00, kedd 18:00, szerda 18:00, csütörtök 18:00, péntek 18:00, szombat 18:00, vasárnap 8:00, 18:00,

Téli miserend: hétfő 17:00, kedd 17:00, szerda 17:00, csütörtök 17:00, péntek 17:00, szombat 17:00, vasárnap 8:00, 17:00,

Görög katolikus liturgia vasárnap 9:30

SZENT ANNA - kápolna

Szentmise:

Tanítási napokon reggel 8 óra

vasárnap 10:00,

SZENT IMRE /volt piarista/ - templom

Titulus:  Szent Imre herceg

SZENT ISTVÁN /volt ferences/ - templom

Titulus:  Szent István király

vasár- és ünnepnapokon reggel 7 óra

 

A plébánia története

A püspökséget alapító Géza fejedelem idejében épült Szent Mihály székesegyháza. Az Árpádok korában a városnak négy plébániája volt. A tatárjárásnál is nagyobb pusztítást vittek végbe Csák Péter hadai 1276 tavaszán. A török időkben a város 12-szer cserélt gazdát, 70 éven át nem volt mise a püspöki székvárosban. Sennyei püspök állíttatja vissza a székesegyházat, a káptalant, és kanonokjaival megkezdi a katolikus élet helyreállítását. Jezsuiták, ferencesek, piaristák váltják egymást a lelkipásztori munkában. 1703-tól vezetik az anyakönyveket. Bíró Márton 1752-ben újra életre hívja a plébániát. 1941-ig egyedül irányítja a lelkipásztorkodást. A kéttornyú, háromajtós székesegyház egyben a plébániatemplom is. Altemploma románkori eredetű a XI. századból. Szentélye gótikus a XIV. század végéről. Jelenlegi neoromán formáját az 1907-10-es restauráláskor nyerte. 1970-75-ben megújították külsejét, kibontva és bemutatva középkori maradványait.


Ferencesek 1711-45, Piaristák 1745-52, Kozorics Ferenc 1752-55, Dravecz József 1755-58, Tejfalusy István 1758-67, Balassa István 1767-77, Hajas István 1779-98, Horváth Pál 1798-1801, Drávecz János 1801-06, Kopácsy József 1806-08, Kolossváry Sándor 1808-29, Laszkalner Antal 1829-31, Kovács Antal 1832, Pongrácz József 1832-34, Kéry János 1834-42, Szücs István 1842-48, Markl Ignác 1849-51, Bakacsi István 1851, Oszterhuber Ferenc 1851-53, Csete Antal 1854-55, Pribék István 1855-74, Kisovics József 1874-85, Szabó György 1885-90, Rédey Gyula 1890-1900, Ujváry Ferenc 1900-06, Adám Iván 1906-16, Perényi Antal 1916-20, Bécsy Márton 1920-22, Strausz Antal 1923-30, Serák József 1930-41, Beőthy István 1941-42, Babics Endre 1943-47, Kis György 1947-69, Egyed Lajos 1969-82, Földvári Imre 1982-2001, Pap Ferenc 2001-2009, Nagy Károly 2009-