Cím:  8237 Tihany, I. András tér 1. Pf. 20.

Telefon: 87/538-200


Honlap: http://tihany.osb.hu/

Alapítva: 1055

Anyakönyvezés: 1685-től

Plébánoshelyettes: Gergely Ottó Gellért OSB

Káplán: Barkó Gábor Ágoston OSB

Titulus:  Szűz Mária és Szent Ányos

Szentmise:

Nyári miserend: hétfő 19:30, kedd 19:30, szerda 19:30, csütörtök 7:30, péntek 19:30, szombat 19:30, vasárnap 7:30, 10:00, 19:00,

Téli miserend: hétfő 18:00, kedd 18:00, szerda 18:00, csütörtök 7:30, péntek 18:00, szombat 18:00, vasárnap 7:30, 10:00

Búcsú: augusztus 15. és november 17.

Szentségimádási nap: Nagyböjt első vasárnapja és Krisztus Király

Szentóra: november 7.

 

 

A plébánia története

Legrégibb magyar nyelvemlékünk, a „Tihanyi Alapítólevél" tanúsága szerint I. András 1055-ben alapította a Bencés apátságot. Az apátsági templom háromhajós, boltozott altemploma e korból való. Ma is őrzik az alapító I. András király sírját. A román stílusú alsótemplom fölé ugyanilyen stílusú felsőtemplomot építettek famennyezettel, torony nélkül. Többször átépült. 1554­-58 között korszerű erőddé alakítják. A török időkben a balatoni végvárvonal egyik erőssége. 1645-ből tudjuk, hogy a felsőtemplom fegyver- és puskaporraktár lett. Istentiszteleti helyül az alsótemplom szolgált. A bencések elhagyni kényszerültek. A végvár lelkipásztora valószínűleg ferences volt. Török kézre sohasem került. A XVII. század közepén eredeti céljának adják vissza a ko­lostor templomát, 1701-19-ig az altenburgí bencések kezén van. 1719-ben a pannonhalmi bencések veszik át és indítják meg helyreállítását. Az apátság és kéttornyú barokk temploma 1719-54 között épült föl. Az oltárok, kóruskarzat, orgonaszekrény, szószék, teljes sekrestye-berendezés, egy kiváló fafaragó művész, Stulhof Sebestyén munkája. 25 évig dolgozott rajta. A freskókat a századfordulón együtt készítette Székely Bertalan, Deák Ébner Lajos és Lotz Károly. A templom külső felújítását az OMF végezte 1953-ban. Műemlék. Méretei: 46x16 m. A tornyok 35 m magasak. Orgonáját többször átépítették és tökéletesítették az OMF költségén. Legutoljára 1972-ben. A plébániát 1749-ben szervezték újjá, és 1950-ig a bencések látták el. Műemlék a v. apátsági épület, ma múzeum. Templom melletti része lelkészlakás.


Bencések: Baranyai János 1685-1702, Márkus Marián 1730, Mórocz Adalbert 1740, Károly Fábián 1778, Kovács Flórián 1787-1807, Farkas Fülöp 1807-09, Bosnyák Móric 1810-11, Horgass Lajos és Polgár László 1812-14, Borsó Gellért 1814-17, Tóth Anasztáz 1817-18, Pénzes Zsigmond 1818-20, Cziráky Konstantin 1821-24, Maszni Szilveszter 1824-27, Belák Ciprián 1827-31, Helts Günther 1831-32, Kovács Márton 1832-38, Kovács Villebáld 1838-39, Góry Anasztáz 1839-43, Kovács Márk 1843-44, Horváth Bálint 1844-47, Panner Román 1847-49, Hiros Bernát 1849-53, Vaszari Egyed 1853-56, Csillag Rupert 1856-58, Bády Izidor 1858-60, Hiros Bernát 1860-64, Apa Benedek 1864-66, Novák Ede 1866-72, Vincze Paulin 1872-86, Neumayer Gellért 1886-1900, Sipőcz Benedek 1900-02, Ross Mór 1903-05, Perényi Ottmár 1905-08, Székely Damáz 1909-10, Bozmárszky Gerváz 1910-14, Vörös Balduin 1914-15, Juhász Mihály 1915-16, Hegyi Damján 1916-18, Perényi Ottmár 1918-22, Lakner Kelemen 1922-23, Faludy Marcellin 1923-28, Bozmárszky Gerváz 1928-29, Hinn Damaszcén 1929-30, Bán János 1930-34, Nagy Kelemen 1934-37, Vass Alberik 1937-61, Dóczi László dominikánus 1961-63, Hegyi Lajos egyházmegyés 1963-85, Mail József egyházmegyés 1985-90, Pászthory Valter 1990-1994, Korzenszky Richárd 1994-