A szabadság és a haza a magyar léleknek maga az élet – ünnepi megemlékezés Pápán a forradalom 170. évfordulóján
A megemlékezésen adta át Áldozó Tamás polgármester a Pápa Város Önkormányzata által alapított kitüntetéseket. A képviselő-testület a beérkezett javaslatok alapján négy pápai polgárnak ítélte oda idén Pápa Város Díszoklevelét.
Kiss László Zsigmond nyugalmazott középiskolai tanár, festőművész több évtizedes oktató-nevelő munkájáért, Pápa értékeit megörökítő képzőművészeti alkotásaiért és a város képzőművész közösségeiben vállalt aktív tevékenységéért vehette át a rangos kitüntetést. Murai Lajosné, a Második Esély Állatmentő csoport vezetője a gazdátlan és rossz körülmények között tartott állatok megmentéséért és a felelős állattartás népszerűsítése érdekében végzett önkéntes tevékenységéért kapta meg az elismerést. Dr. Spissich László matematikus-matematikatanárnak az élményszerű matematikaoktatás és a matematikai tehetséggondozás terén végzett kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként ítélte oda a testület a kitüntetést, Szijártó László esperes, plébános, a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász igazgatója pedig a tókerti katolikus közösség megerősítésével, a rábízott egyházközségek fejlesztésével és kiemelkedő karitatív szervező tevékenységével vívta ki a pápaiak tiszteletét, szolgálatát az önkormányzat Pápa Város Díszoklevele kitüntetéssel ismerte el.
Pápa Város Fúvószenekarának toborzózenéje várta a pápaiakat március 15-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója tiszteletére rendezett városi megemlékezésen. A katonai díszalegység, a hagyományőrző lovas huszárok bevonulásával és a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség, majd Müller Zoltán, a Vadvirág néptáncegyüttes művészeti vezetője énekelt egy huszárnótát, előadását a dunaszerdahelyi Pántlika népzenekar kísérte.
Az ünnepség szónoka dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség államtitkára az emlékezés és tiszteletadás jelentőségéről szólt beszéde elején. Úgy fogalmazott, ezt az ünnepet minden magyar, a legkülönbözőbb gondolkodású emberek is magukénak vallják, hiszen leginkább tükrözi a magyarság összefogását és szabadságszeretetét.
-Azt a hitet erősíti bennünk, hogy mindig érdemes küzdenünk az igazunkért, a szabadságunkért, Magyarország felemelkedéséért – mondta és Kölcsey örök érvényű szavait idézte, melyet nem véletlenül választottak a 170. évforduló ünnepi jelszavának: a haza minden előtt!
A politikus felidézte a 48-as forradalom eseményeit, annak vívmányait, az április törvények elfogadását követő polgári átalakulást és azt, hogy a szabadságharc leverése sem állíthatta meg a társadalmi változásokat. Kitért a pápai eseményekre is Plosszer Ferenc káplán a pápai római katolikus plébánia évkönyvébe tett bejegyzéséből idézve.
-A szabadságot nem egy arctalan tömeg vívja ki. A nemzet szabadsága az egyes emberek szabadságára és teljesítményére épül. 1848-ban nem számított ki, honnan jött: diákok, parasztok, polgárok, nemesek együtt vállalták a harcot, holott tisztában voltak az erőkülönbségekkel.
A nemzettudat a történelmi és kulturális örökségen alapszik – jelentette ki, hozzátéve, a nemzettudatot kötelességünk fenntartani és továbbadni, táplálni a következő generációkban.
-Ezért tanítjuk meg gyermekeinknek a magyar történelmet, a szabadságharcok céljait, hogy tiszteljék és emlékezzenek a nemzet fennmaradásáért és sorsának jobbításáért akár az életüket is feláldozni kész emberekre. Ezért helyénvaló, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb eseményeit már kisiskolásként megismerjük.
Dr. Kovács Zoltán hangsúlyozta, nemzeti szuverenitásunk és magyarságunk megőrzése ma is éppolyan fontos, mint a történelemben bármikor. A szabadság fogalma nem avult el, ezért ma is meg kell küzdeni. Figyelmeztetett, Európában nagy változások vannak, olyan dolgok történnek mostanság, amelyek pár éve elképzelhetetlenek voltak.
-Ki gondolta volna, hogy bevándorlók milliói érkeznek illegálisan Európába? Ki gondolta volna, hogy határainkat, egyben Európa határait katonáinknak és rendőreinknek kell őrizniük? Ki gondolta volna, hogy a gazdag kultúrájú nyugat-európai városokba betelepszik a félelem, az erőszak? Ki gondolta volna, hogy a keresztény kultúra és a szokásaink veszélybe kerülnek? Ki gondolta volna, hogy az unió vezetése mindezt tétlenül tűri, sőt a nemzetek lakossága ellenében támogatja is azt? – tette fel a kérdéseket, s válaszul rá kijelentette – mi azt szeretnénk, ha Európa megtartaná kultúráját, közösségeit, nemzeteit. Szeretnénk biztonságban élni és mi dönteni arról, hogy kikkel éljünk együtt, nem hagyhatjuk, hogy mások döntsenek helyettünk.
Kossuth Lajost idézve úgy fogalmazott, a visegrádi szövetség és egyre több európai állam kormánya határozottan kiáll a nemzeti érdekek megvédése mellett, csakúgy, mint elődeink 1848-ban. Azt kérte, nemzeti ünnepünkön idézzük fel a nagy elődök példáját, hogy erőt merítsünk a mindennapi küzdelmeinkhez, hiszen a rendkívüli helyzet, rendkívüli feladatok vállalására teszi alkalmassá az embert.
– Az összetartó és összetartozó népet nem lehet legyőzni. A szabadság és a haza a magyar léleknek maga az élet. 1848 márciusában is bebizonyosodott, hogy nemzet csak egy van. Ez ma sincs másként.
Jókai forradalom előtti napokban megfogalmazott gondolataira emlékeztetve arra buzdított, amikor feltűzzük a kokárdát, tegyük büszkeséggel magyarságunkra, hazaszeretetünkre és egykori hőseink emlékére.
-Higgyük el, hogy képesek vagyunk együtt megoldani az új kihívásokat, méltón 1848 örökségéhez, hiszen sokat veszíthetünk, mint ahogy a múlt példái mutatják. Ne hagyjuk, hogy tönkretegyék Magyarországot! A történelem kötelez, nemcsak az emlékezésre, hanem szabadságunk és függetlenségünk folyamatos megvédésére. Senki sem fog helyettünk ezért megküzdeni!
Az országgyűlési képviselő Széchenyi mondataival zárta beszédét: Egy hajszálon függ az egész, …egy elhibázott vonás és minden helyrehozhatatlanul el van veszítve.
Az ünnepi beszédet követően Nemzetiszín csillag címmel zenés-táncos irodalmi összeállítás állított emléket a forradalom és szabadságharc eseményeinek, pápai vonatkozásokat is bevonva. A műsorban a Jókai-emlékév kapcsán az író szellemiségét versekkel és a 12 ponttal – melyet ő öntött végleges formába – idézték meg, részlet hangzott el Gál József egykori pápai kollégista Ólmos botok című verséből, melyet Petőfi szavalt el Pápán és megemlékeztek a 200 évvel ezelőtt született Görgey Artúr tábornokról, a szabadságharc katonájáról is. A műsorban közreműködött Ács Tamás, a Soproni Petőfi Színház színművésze, Glassl Dominik, a Petőfi Sándor Gimnázium diákja, a Pápa Vadvirág Művészeti Egyesület, a Pántlika népzenekar, Pápa Város Fúvószenekara és a Pápai Huszáregyesület.
A megemlékezés koszorúzással zárult, az önkormányzat, a politikai pártok, fegyveres testületek, intézmények és civil közösségek helyezték el a tisztelet és emlékezés virágait a Március 15. téri szobroknál.
Forrás: www.papa-ma.hu
