Útkereséseink, életszakasz-váltások. Hogyan tovább? Ilyen, és hasonló kérdésekre próbált útmutatást adni a Veszprémi Érsekség Családpasztorációs Irodája által szervezett családos lelkinap idei előadása mindazoknak, akik eljöttek 2018. március 3-án Veszprémbe a Padányi Katolikus Iskolába.

A szentmise főcelebránsa Dr. Márfi Gyula, veszprémi érsek úr volt, koncelebrált vele Dr. Fodor János atya, a Főegyházmegye családreferens papja. Márfi érsek úr szentbeszédben a tékozló fiú hazatérése kapcsán elmondta, hogy sok fiatal nem értékeli, amit a szüleitől vagy az államtól kap. Sokan tanulmányaik után rögtön külföldre mennek a nagyobb fizetés reményében, semmit nem adnak vissza az országnak, nem ismerik a hála érzését, nem akarnak idehaza egyszerűen dolgozni és tenni a jót.

A tékozló fiú evangéliumi története ma is aktuális. Rabul ejt minket a játék-, az okostelefon-, az internet-, a munka- vagy más szenvedély. Szenvedélyeink rabságában tudunk olyan mélyre jutni, hogy már semmi sem okoz örömöt. Mert a bűn elvakítja az embert és nyomorba dönti. De ahogy a bibliai példa is mutatja, nyitva áll előttünk a lehetőség a megtérésre, hogy újból rátaláljunk a jó útra. Kérdés, hogy tudunk-e bocsánatot kérni? Szüleinktől, barátainktól, a Mennyei Atyától? Ahogy a tékozló fiú könnyes, irgalmas apja érző szívű szeretettel fogadta elveszettnek hitt fiát, olyan szeretettel vár minket eltévelyedetteket is az Atyaisten.

Darnai János atya, az iskola lelki igazgatója is jelen volt a programon, a nagyböjti készület részeként lehetőséget adott a családoknak a szentgyónásra.

A szentmisét követően Magyar Lóránt mentálhigiénés szakember, diakónus életünkben előforduló elakadásainkról, életszakasz-váltásainkról, útkereséseinkről beszélt. Életünkben számtalan rossz döntést hozunk, mert lehet, hogy akkor és ott éppen az tűnik jónak. Falnak megyünk. Eltévedünk. De hol az utunk? Mi a Teremtő akarata az én életemmel? Van úgy, hogy jó úton járunk, csak az irány rossz. Magyar Lóránt részletesen beszélt a japán Okinawa szigetén élők életfilozófiájáról. A földön itt él a legtöbb 100 évesnél idősebb ember. A boldog és hosszú élet japán titkának lényege, hogy megtaláljuk életcélunkat. Ehhez négy kérdést kell feltennünk magunknak: Mi lelkesít, mit szeretünk csinálni? Miben vagyunk tehetségesek, milyen talentumokat kaptunk a Jóistentől? Mire van szüksége a világnak belőlünk, mit igényelnek a körülöttünk élők? Mit honorálnának mások? Ha megtaláljuk azt, mely mind a négy kérdésre egyaránt válasz, az a mi életünk rendeltetése. A mi feladatunk, hogy csiszoljuk a gyémántjainkat, melyet tehetségekként kaptunk, és csendben várjunk. Az időzítést bízzuk a Jóistenre. Magyar Lóránt úgy építette föl előadását, hogy az egyúttal összecsengett a családpasztoráció idei jelmondatával: „Közeledjünk Krisztushoz, és Ő utat mutat!”

Amíg a felnőttek az életük értelmét fejtegető kérdésekre keresték válaszaikat, addig a gyermekek érdekes és játékos foglalkozásokon vehettek részt. A nap lelki része áldással zárult, majd egy szerény, a böjti időszaknak megfelelő agapé után mindenki hazavihette további elmélkedésre a fenti gondolatokat.

Szabó Balázs

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

 

Comments are closed.