Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás szobrát áldották meg szülővárosában, Keszthelyen május 4-én. Az ünnepség kezdetén a Magyarok Nagyasszonya-templomban szentmisét mutatott be Márfi Gyula érsek Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapáttal és Fazakas Z. Márton OPraem, apáttal valamint keszthelyi és környékbeli atyákkal.

Farkas Miklós alkotása a valamikori esztergomi érsek szülőháza előtt kapott helyet. A szobor Keszthely Város Önkormányzata és a Bencés Diákszövetség Zala Megyei Szervezete kezdeményezésének köszönhetően valósult meg.

Az ünnepségen részt vett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár, Ruzsics Ferenc Keszthely polgármestere, dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja valamint Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője.

A szoboravatáson műsort adott a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom Salve Regina Kórusa és Zenekara, valamint a Ranolder János Római Katolikus Általános iskola diákjai.

Az ünnepi beszédek és a szobor leleplezése után az alkotást Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát áldotta meg.

IMG-0472ec0e15870c49d12ec95c33fdefe8-V
IMG-11cf1418e31a7cefe6040219f9e25a21-V
IMG-212e66f4e15039328fac8e003249a1f1-V
IMG-0045177ee1317b0c88feda2adcea1071-V
IMG-77080a971f850f353d38c772af71d444-V
IMG-af14e587f364d9537bda66fa3fe84a56-V
IMG-b4bf73e8a07dd20cdac710e59c9c6924-V
IMG-5d18778e842fa14980ad29b53645372d-V
IMG-78b75f334ef3752ccae4a2fed8657aa3-V
IMG-2d796ce59da431a7364483bf1d76ad7a-V
IMG-fa507f16a067705591a724ae87e6898e-V
IMG-de1fd008b60260ca68046237a7766e1c-V
IMG-cbcd8f31a72451aae228494af9186152-V
IMG-b47d19acd95ce42b3c8a01f0cf129f87-V
IMG-9307e66e707891a9ab91d0957ddac87d-V
IMG-615efae74c505cc75dcded017381cacb-V
IMG-43f18e18ef8230226258ea98efba04b6-V
IMG-033a9409a4bcbe46e54714f7bb8785a4-V
IMG-7a66a0cd22ecf5d02cb567988a37d50d-V
IMG-2b96b545de6b320a3bc37ba0fb4d08b3-V
IMG-bb38a6625d387501e23a644414116ce3-V
IMG-4862ee83183a0b142916f7d7eb9a739a-V
IMG-ff746fbb33b3dc35f5fd337983ff5cf6-V

Vaszary Kolos Ferenc (Keszthely, 1832. február 12. – Balatonfüred, 1915. szeptember 3.) pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, 1891–1912 között esztergomi érsek, történész, 1894-től az MTA igazgató tagja.

Édesapja, Vaszary Ferenc (1764–1840) szűcsmester volt, akit nyolcéves korában veszített el, ezután édesanyja, Bajnok Terézia nevelte. Középiskoláit Keszthelyen, a teológiát 1847. szeptember 15-étől – miután belépett a Szent Benedek-rendbe – Pannonhalmán végezte. Pápán a bencés főgimnáziumba járt.

1854 és 1856 között tanár volt a komáromi bencés főgimnáziumban. 1856. május 26-án szentelték pappá. 1856 és 1861 között Pápán, 1861 és 1869 között Esztergomban tanított. 1869-től a győri bencés gimnázium igazgatója és a rendház főnöke volt. Az ő idején (1869–1885) épült a győri főgimnáziumi épület. 1885. április 28-án pannonhalmi főapáttá választották meg rendtársai. Ő alatta egyesítették a zalavári apátságot a pannonhalmi főapátsággal. Nagy gondot fordított a közép- és népiskolai tanügy fejlesztésére. Szentivánon és Zalaapátiban új leányiskolákat létesített és vezetésüket az irgalmas nővérekre bízta. Alatta létesült Kiscellben is új leányiskola. Varsányban és Tömördön is új iskolákat emelt. Stílszerűen megújíttatta a régi apátsági templomot Tihanyban; restauráltatta a tényői, péterdi, ravazdi, bársonyosi, szentiváni templomokat, Radán pedig új templomot építtetett. A rend tulajdonában levő balatonfüredi fürdőt, amely kedvelt nyaralóhelye volt, nagy költséggel újból berendezte és a közönség kényelmére való tekintettel gazdagon felszerelte; azon kívül a rend birtokain igen sok és a gazdálkodás követelményeinek megfelelő épületet emeltetett. 1885. október 27-étől esztergomi érsek és hercegprímás volt. 1892. február 7-én szentelték püspökké, nemsokára 1893. január 16-ától bíboros lett. 1885. június 8-án a koronázási jubileum alkalmával fényes egyházi beszédet mondott, mely általános feltűnést keltett. Számos egyházi intézményt létesített. Budapesten érseki helynökséget (Cselka Nándor püspökkel élén) és szentszéket állított fel. 1893. április 10-én életveszélyben forgott egy merénylet folytán, amelyből Kohl Medárd titkár saját életének kockáztatásával megmentette. 1893. májusában nagyobb zarándoklatot vezetett Rómába. 1894-ben a budapesti katolikus nagygyűlést nyitotta meg. Ugyanebben az évben fogadta és üdvözölte Balassagyarmaton a királyt. Az egyházpolitikai harcok idején a konzervatív ellenzék vezére, nevéhez fűződik a katolikus politikai szervezetek kiépítése. 1894-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. 1895-ben tett 50 ezer koronás felajánlásával lehetővé tette egy új közkórház alapítását Esztergomban (ma Vaszary Kolos Kórház). Lemondott az esztergomi dunai hídvámról s így lehetővé tette a vashíd építését. 1895. szeptember 28-án ő szentelte a Mária Valéria hidat. 1896-ban ő adományozta a Szent Péter és Szent Pál plébániatemplomnak a Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet, Vaszary János művét. 1896. május 3-án a millenniumi ünnepségek alkalmából a hálaadó isteni tiszteleten beszédet mondott a királyhoz, a királynéhoz és a nemzethez, ugyanekkor királyi elismerésben részesült. Az ünnep alkalmából az ő kérésére engedélyezte XIII. Leó pápa Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Mint esztergomi érsek sokat tett már eddig is egyházmegyéje tanügyének fejlesztése körül: a főtanfelügyelői hivatalt újjászervezte, Esztergomban kisdedóvónő-képző intézetet alapított, rendezte és emelte az érseki tanítóképző-intézeti tanárok fizetését stb. A katolikus tanítók árva- és menedékházára 10 000 forintos, szülővárosa, Keszthely szegényei számára 100 000 koronás, a keszthelyi főgimnáziumi tanulók részére pedig 50 000 koronás alapítványt tett. 1885. december 31-én lemondott esztergomi érseki méltóságáról; ezt követően balatonfüredi nyaralójában főként történeti tanulmányaival foglalkozott. 1913-ban X Pius pápa Csernoch János kalocsai érseket nevezte ki esztergomi érsekké.

 

 

Comments are closed.