A veszprémi Szent Mihály Bazilikában bemutatott ünnepi szentmise keretében dr. Márfi Gyula érsek a Veszprémi Főegyházmegyében is bezárta az irgalmasság szentévét Krisztus Király ünnepén, november 20-án.
Az irgalmasság rendkívüli szentéve tavaly december 8-án a Szent Péter Bazilika szent kapujának a megnyitásával kezdődött a Vatikánban, és ennek a szent kapunak a bezárásával zárult le november 20-án, Krisztus Király vasárnapján. Újdonság volt a szentévek történetében, hogy a rendkívüli szentévben nem a központi, római események voltak előtérben, hanem a helyi egyházak.
Dr. Márfi Gyula érsek Krisztus Király ünnepe, – aki az irgalmasság királya is – és az irgalmasság szent évének bezárása alkalmából homíliájában hangsúlyozta, hogy habár a szent kapukat bezártuk, szívünket hagyjuk nyitva továbbra is az irgalmasság felé. A megbocsátó Krisztust hozta fel követendő példának, aki ellenségeinek megbocsájtott, és imádkozott értük a kereszten.
„Krisztus a láthatatlan Isten képmása” szól a Kolosszeiekhez írt levél. Ez a mondat rávilágít Krisztus isteni természetére. A Mennyei Atya saját képmására teremtette Jézust, aki ugyanolyan, mint Ő, mégis egy teljesen más valaki. Ebben tér el a mi képmásunk az Ő képmásától, – magyarázta a Főpásztor. Mi a tükörbe belenézve csak önmagunk képét látjuk. Jézus tükörképében felismeri saját teremtő Atyját, az Atya pedig képmásában a saját fiát, saját tökéletességét, hatalmas szeretetétől lángoló szívét, az egymás iránti szeretet intenzív érzését, amely szinte megszemélyesül, a harmadik isteni személy, a Szentlélek által.
Ugyanezt olvashatjuk a zsidókhoz írt levélben is, hogy Jézus a láthatatlan Isten szent képmása, és dicsőségének kisugárzása. Jézus isteni természete a mindennapi életben is megnyilatkozott. Bár teste emberi volt, mégis néha felcsillant isteni képessége. Az Isten fiának semmiféle erőfeszítést nem igényel a csodatétel. Tanításaiból is áradt az isteni erő és hatalom. Valóságos Isten és valóságos ember is, aki az irgalmasságnak a cselekedeteit, mint ember is gyakorolta. Az ember az, akiben a Mennyei Atya, a teremtő Isten összefoglalta a teremtett világot. Egy valami azonban mégis hiányzott: az Isten. Egyszülött fiában alkotta meg azt a lényt, melyben Ő maga is benne van, maga a mindenható Isten, a teljesség. Ez Krisztus. Példát ad nekünk az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásában, a testi-lelki cselekedeteire egyaránt. Legyünk irgalmasak, akár az Atya! – idézte a Szentírás sorait Érsek Úr.
A szentévben különösen hangsúlyt kapott az irgalmasság testi – lelki cselekedeteinek a gyakorlása. A Főpásztor felidézte, pasztorális útjain ő is rendszeresen felkeresi a Veszprémi Főegyházmegye területén található börtönöket és szociális otthonokat. ezzel is buzdította a jelenlévőket ezen cselekedetek rendszeres gyakorlására.
A Hitvallás alatt felhúzták az irgalmasság szentévének zászlaját és ezzel jelképesen véget ért a szentév a Veszprémi Bazilikában.
A szentmise végeztével – melyet dr. Márfi Gyula érsekkel együtt mutatott be Nagy Károly apát, kanonok, a Szent Mihály főplébánia plébánosa, valamint Ebele Ferenc és Lőrinczy Ferenc nyugalmazott atyák – a hívek elimádkozták a Jézus Szíve litániát.
„Az irgalmasság a kötelezettségen túlmenő segítő szeretet” – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a szentévet lezáró vatikáni mise után az MTI-nek. Erdő Péter kijelentette, minden szentév saját kora valóságára kívánja felhívni a figyelmet, arra a közegre, amelyben az egyén és az emberiség él.
Krisztus király ünnepét, az I. világháború után XI. Pius pápa rendelte el az 1925-ben hirdetett szentév alkalmából, melynek mottója: „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek elé, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére.
Az ünnep tartalmát kifejezi az ekkor tartott szentmisékben gyakran felhangzó himnikus latin röpima: “Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat“, azaz Krisztus győz, Krisztus kormányoz, Krisztus uralkodik”.
Krisztus Király ünnepével nemcsak a rendkívüli szentév, hanem az idei egyházi év is befejeződött. Jövő vasárnaptól, advent első vasárnapjától kezdődik az új liturgikus év.
