Szombaton délután Pápán a Református Templomban tartották az Ökumenikus Imahét záró alkalmát, ahol dr. Márfi Gyula érsek mondott elmélkedést, a Szentháromság titkára irányítva az összegyűltek figyelmét. Mint mondta, Isten nem rideg magányosság, hanem szerető közösség. Amikor az Atya a Fiúban felismeri önmagát, és önmagában a Fiút, s amikor a Fiú önmagában felismeri az Atyát és az Atyában önmagát, a két személy között fellobban az egymásra ismerés lángja. Ez a tudás, ez az egymásra ismerés, ez a szeretet megszemélyesül – ez a Szentlélek. A Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. A Bibliából származó kifejezésekkel nevezhetjük Atyátok Lelkének, Jézus Lelkének, Isten Fia Lelkének, az Istenfiúság Lelkének és Krisztus Lelkének is. Az érsek két himnuszt idézett: „Most jöjj, Szentlélek, szállj közénk, /Atyát s Fiút ki egybekötsz, /szívünket, kérünk, töltse be /kegyelmed égi ereje.” „Csak félig múlt az éjszaka, /szólít a próféták szava: /dicsérjük Istent szüntelen, /Atyát s Fiút együttesen, //s a Lelket, aki egy velük /és egyesíti lényegük: /a Hármas-Egy élő Csodát, /kit énekünk örökre áld.”
Dr. Márfi Gyula hangsúlyozta, a Szentlélek azonban nem csak az Atya és a Fiú közti összekötő kapocs, egyesít minket az Atyával és a Fiúval és egymással is. Az első Korintusi levelet idézve így fogalmazott: „…aki Isten Lelke által szól, az egy sem mondja: „Átkozott legyen Jézus.” De azt sem mondhatja senki: „Jézus az Úr”, csak a Szentlélek által.” A Szentlélek tehát egyesít minket is, hiszen mindnyájan egy lélekben egy testté lettünk, mert mindannyiunkat ugyanaz a lélek itatott át – olvashatjuk a Korintusi levélben. Isten nélkül az ember a közösségben is magányos marad. Az érsek végül kiemelte, a Szentlélek segít abban is, hogy egymásnak jó testvérei tudjunk lenni, hogy mindenekfölött tudjuk szeretni Istent, hogy megbékéljünk önmagunkkal, s ha kell, tudjuk életünket is feláldozni felebarátainkért.
Az istentisztelet végén dr. Huszár Pál egyházkerületi főgondnok szólt a gyülekezethez, megköszönve Istennek, hogy a különböző felekezetekhez tartozók tudnak együtt ünnepelni, tudják együtt dicsérni az Urat. Mint mondta, ha Istenhez közel tudunk jutni, akkor egymáshoz is közel leszünk. Emlékeztetett arra, milyen felemelő érzés volt, amikor az összegyűltek egymás kezét fogva mondták el az Úr imáját, de hangsúlyozta, fontos, hogy ne csak az ünnepnapokon, ne csak egy évben egyszer tudjuk megfogni egymás kezét, mert a mai zajos, zűrzavaros világban nagyon fontos az összetartás.
Az Egyetemes Imahét záró alkalmát követően szeretetvendégségre várták az istentisztelet résztvevőit az Immánuel Közösségi Házba.
Az istentiszteleten szolgáltak: dr. Márfi Gyula veszprémi érsek, Steinbach József református püspök, Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője, Bellai Zoltán püspöki főtanácsos, Tóth András esperes, dr. Lackner Pál, nyugalmazott evangélikus tábori püspök, dr. Mail József római katolikus apát-plébános, Polgárdi Sándor evangélikus esperes, Szijártó László római katolikus esperes-plébános, Darnai János, a Padányi Biró Márton Katolikus Iskola lelki igazgatója, Boncz Zoltán baptista lelkipásztor, dr. Németh Tamás, a Pápai Református Teológiai akadémia rektora és Márkus Mihály református lelkész.
pi-pa
Forrás: http://www.papa-ma.hu/
