A hagyományok jegyében idén is a Veszprémi Főegyházmegye egyházi múzeuma, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény által rendezett kiállítás megnyitójával vette kezdetét Veszprémben a Gizella Napok rendezvénysorozata, amely immár 27. alkalommal várta érdekes és értékes összművészeti programjaival az érdeklődőket.
A Gyűjtemény ezúttal Hunyadi Mátyás királlyá választásának 560., születésének 575. évfordulójához kapcsolódóan rendezett reprezentatív tárlatot a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban, Hunyadi Mátyás, a keresztény európai kultúra védelmezője – Mátyás király egyházpolitikája és a 15. század egyházművészete címmel.
A megnyitó prológusában a Hunyadiak korát megidézve, egy 15. századi francia chanson, az európai török hódítás elleni keresztény összefogás indulója, a L’Homme armé (A fegyveres férfi) kezdetű ének csendült fel az Orlando Énekegyüttes előadásában, majd Udvarhelyi Erzsébet gyűjteményi igazgató szólt a megjelentekhez, vázolva a török elleni küzdelmek korát, a történelmi hátteret, s abban a Hunyadiak (János és Mátyás) meghatározó szerepét. Kiemelte az 1456. évi nándorfehérvári győzelem jelentőségét, amely 70 évre megállította a törökök európai terjeszkedését. A győzelem után III. Callixtus és II. Pius pápa, valamint több európai tudós, művész és politikus Magyarországot a kereszténység pajzsának és a nyugati civilizáció védőjének tekintette és ismerte el. Hunyadi Mátyás már uralkodása kezdetétől minden figyelmét a török veszély elhárítására fordította. Visszavette az oszmánoktól Bosznia fővárosát, Jajcát, majd 1476-ban a Száva mellett fekvő Szabács várát. A legjelentősebb győzelmet, az 1479-ben vívott kenyérmezei ütközetet, a nagyvázsonyi vár urának, Kinizsi Pálnak köszönhetjük. A Szentszék és a Velencei Köztársaság a török hódítás megállítására többször anyagi támogatást nyújtott Mátyásnak. Vetési Albert veszprémi püspök, Mátyás király vezető diplomatája tárgyalásainak köszönhetően a Velencei Köztársaság 1463 és 1467 között több százezer velencei dukáttal támogatta a magyarok török elleni hadjáratát.
A középkori Magyar Királyság utolsó fénykorát Mátyás király uralkodása idején élte, mutatott rá az igazgatónő. Az uralkodó a 15. századi Európa erőskezű, humanista műveltségű, könyvgyűjtő, mecénás uralkodója volt, aki egyúttal az ország gazdasági fellendítésén munkálkodott, évszázadokra stabilizálta a pénz értékét a Magyar Királyságban, 1486. évi törvénykönyve pedig a törvényalkotás első hazai kísérletének tekinthető.
A kiállításon látható az ELTE Egyetemi Könyvtárának egy corvinája, mely római császárokról szóló dicsőítő versek gyűjteménye, a Veszprémi Érseki Könyvtár gyűjteményéből Lucanus Pharsalia című műve, a Nürnbergben 1497-ben megjelent Biblia és a Legenda Aurea szintén Nürnbergben megjelent kiadása, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből Vetési Albert adománylevele és Mátyás király követi megbízólevele. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből az 1484-ben nyomtatott esztergomi misszálét tekinthetjük meg. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményből a 15. századi Vetési kazula, 15. és 16. századi kelyhek és monstrancia, valamint az 1400-as évek elején készült Fájdalmas Krisztus-szobor és az észak-itáliai reneszánsz művészet jelentős alkotásai szerepelnek a kiállításon. A bakonyszentiváni Keresztelő Szent János-templom altöttingi Madonna-szobrát és az 1490-es években faragott zalaszentgróti Madonna-szobrot is megtekinthetik a látogatók. A Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből vörösmárvány töredékek Remete Szent Pál budaszentlőrinci síremlékéről az egykori pálos kolostorból, valamint egy kályhacsempe Hunyadi Mátyás alakjával, a Magyar Ferences Könyvtár gyűjteményéből Temesvári Pelbárt prédikációgyűjteménye, a Piarista Központi Könyvtárból Mátyás királyról szóló iskoladrámák láthatók.
A kiállítás képanyagát a Bibliotheca Corvina köteteiből, díszített oldalairól készített másolatok gazdagítják: a budapesti Országos Széchényi Könyvtár, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára, a Vatikáni Apostoli Könyvtár, a firenzei Medici Könyvtár, a modenai Este Könyvtár, a nápolyi Nemzeti Könyvtár, a Francia Nemzeti Könyvtár, az Osztrák Nemzeti Könyvtár és az Egyesült Királyság Nemzeti Könyvtára felvételei. A kiállításban különös hangsúlyt kap Mátyás király és a Magyar Pálos Rend, valamint a király és az obszerváns ferences szerzetesek kapcsolata. A tárlatot Kövesdi Róka Lajos és Mudrák Attila fotóművészek magyar pálos kolostorromokról (Budaszentlőrinc, Pilisszentlélek, Salföld, Nagyvázsony, stb.) készített felvételei gazdagítják.
Ezután Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere ünnepélyesen megnyitotta a Gizella Napok egyhetes összművészeti fesztiválját. Örömmel szólt arról, hogy első alkalommal rendezik meg a programsorozatot annak tudatában, hogy Veszprém sikeres pályázatának eredményeként az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat második körébe, döntőjébe jutott, Debrecen és Győr mellett. Pályázatuk mottója pedig – tanulni szeretnének Európától, de példát is szeretnének mutatni Európának – párhuzamos a mostani kiállítás mondanivalójával, hiszen Mátyás király célja is az volt, hogy tanuljon hazánk Európától, de uralkodásával példát is adott a földrésznek.
Márfi Gyula veszprémi érsek többek között kiemelte Mátyás munkásságából, hogy az antik kultúra újraélesztője volt. Kora a reneszánsz virágkora Magyarországon. Mátyás fellendítette a magyar kultúrát, templomokat, palotákat építtetett, európai hírű könyvtárat alapított, uralkodása alatt fellendült a történetírás, gazdagodott a teológiai, szónoki irodalom, a magyar kódexirodalom. Mátyás rendkívül művelt uralkodó volt, a magyar nyelven kívül, németül, csehül és latinul is tudott. Marcus Aurelius császárhoz hasonlóan, még a csaták szüneteiben is olvasott. Mátyás a legnagyobb magyar uralkodók közé tartozott, az ő idejében hazánk az európai kultúra élvonalába került, akkoriban mi magyarok valóban „nagy nemzet” voltunk Európában, s törekednünk kell arra, hogy ezt ismét elérjük, jelen korunkban is.
Az első szakmai megnyitót Földesi Ferenc filológus, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója mondta, aki a Mátyás korabeli magyarországi egyházi kultúrának egy olyan területéről szólt, amely a nagyközönség számára kevésbé ismert, s amely egy, a 15. század második felében kibontakozó és mindent meghatározó filozófiai-teológiai fordulat volt. Ez az egyházi kultúra Itáliában született meg, és rajta hagyta nyomát a Mátyás körében élő, tevékenykedő, alkotó egyházi elit gondolkodásán, a humanizmus korszakában. E fordulatról a 20. század közepén két nagyon erős, karakterisztikus megfogalmazás született, két nagy tudós, a német Paul Oskar Kristeller és az olasz Eugenio Galin tollából. Előbbi a humanizmust alapvetően nyelvi, irodalmi, retorikai fordulatnak tekintette, amelyben meghatározó, hogy egyre erősebben tárja föl az írástudó értelmiség az ókor írott és íratlan kincseit. Utóbbi pedig állítja, hogy a humanizmus alapvetően filozófiai-történeti fordulat volt. A magyar művelődéstörténetben Mátyás udvarában, püspöki székhelyeken, Mátyás környezetében mindkét elgondolásra pozitív példákat találunk, mutatott rá. Kristeller elméletére igazolás, hogy amikor itáliai történetírók érkeztek Budára, Mátyás felkérte őket, hogy írják meg modern módon, vagyis írják át a történelmet a kor stíluseszményének megfelelő szöveggel az udvari kultúra számára, mondván: Európa kulturális központjában, Itáliában, már nem lehet középkori szövegformálással föllépni, csak modern humanista módon. A másik szálon a teológiai-filozófiai fordulat nyomán a kolostorokban intenzív kutatómunka kezdődött, hogy behatóbban vizsgálják át az antikvitás irodalmát, s a korábban másolt görög, római kori szövegeket fordítsák le. Ez különösképpen a görög szövegeknél hiánypótló, mivel a görög nyelvű örökségből a középkor folyamán szinte csak Arisztotelészt ismerték Európában, az ő írásait sem görögből ismerték, hanem arab nyelvből latin fordításban. Ezzel előtérbe került a görög filozófiai hagyomány. Az újplatonikus iskolák által hangsúlyt kapott az emberi lélek méltóságának szerepe, ami mélyen beszűrődik a keresztény teológiába is. Az újplatonikus filozófiában a középkori skolasztikus rendszerrel ellentétben az ember és az Isten világa közötti kapcsolat közvetlenebbé vált. Vannak nyomok arra nézve, hogy ebben a teológiai-filozófiai paradigmaváltásban aktívan részt vettek a Mátyás által Budára hívott itáliai humanisták révén azon magyar egyházi értelmiségiek is, akik korábban Itáliában tanultak.
Majd Fáy Zoltán könyvtáros, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár igazgatója, Mátyás király és az obszerváns ferencesek szoros kapcsolatáról, együttműködéséről szólt. Felidézte, hogy 1998. április 28-án, Gyöngyösön, a rendházban a könyvtár elfalazott értékei között egy sereg olyan dokumentumot sikerült megtalálni, amit korábban, 1950-ben rejtettek el, mivel a szerzetesrendek feloszlatása előtt már érezhető volt, hogy azok könnyen megsemmisülhetnek. Így szerencsésen elkerültek értékes könyvek, kéziratok, köztük Magyarország egyik legrégebbi teljes nyomtatott Szentírása, s néhány késő középkori és kora újkori kézirat és kódex, valamint mellette rengeteg levéltári forrás is. Ezek is bizonyítják a szigorúbb rendtartású, ún. obszerváns ferencesek és a Hunyadiak közötti jó kapcsolatot, mondta. Az obszerváns ferencesek a konventuális ferencesekkel szemben a két Hunyadinak (Jánosnak és Mátyásnak) köszönhették, hogy rendkívül gyorsan elfoglalhatták az ország konventuális ferences kolostorainak mintegy felét, s ezenkívül jó néhányat alapítottak is. Külön kitért egy kéziratra, amely kalandregénybe illő történetet tár fel Kapisztrán Szent János sírjának felkutatásáról, amelyre több kísérlet is történt az előző századokban, de eredménytelenül. Az értékes iratokból kiderül továbbá, hogy a Hunyadiak számtalan kolostort alapítottak és támogattak. Hogy mikor kezdődött a Hunyadiak és az obszerváns ferencesek rendkívül jó kapcsolata, arra vonatkozóan sokféle magyarázat született, ismertette a könyvtáros, de legvalószínűbb Karácsony János történész elmélete. E szerint mikor Hunyadi Jánost 1439-ben Albert király a török miatt leginkább veszélyeztetett szörényi bánság élére állította, majd nemsokára temesi főispánságot is kapott, megismerkedhetett a cserépkövesdi és a karánsebesi, meg az orsovai kolostorban lakó, akkor már obszerváns ferencesekkel. Az ő lelki-szellemi irányultságuk különös módon egyezett a törökverő Hunyadiak szándékával, elgondolásával is a külső és a belső védelem kérdésében. Mindketten vallották: a török elleni védekezés és a belső evangelizáció együtt biztosítja hazánk jövőjét.
Végül a megnyitó vendége, Szőcs Géza kolozsvári költő, író szólt kritikus éllel a Hunyadiak köré szövődő irodalomról, művészetekről. Bár a Mátyás királyról szóló irodalom tekintélyes, vélte, benne kevés újszerű megközelítéssel találkozunk. Hiányolta, hogy bár számos műalkotás született Mátyásról, nincs igazán jelentős, Mátyás alakjához méltó operánk, regényünk, filmünk, szimfóniánk, festményünk, az egy szobrászatot leszámítva. Mátyás emlékezetét népmesék, kortárs udvari emberek feljegyzései, példabeszédek, egy-két nagy írónk adomázó történetei őrizték meg csupán, valamint a történetírás. Vajon nem volna lehetséges néha más perspektívából is közelítenünk Mátyás személyiségéhez? – vetette fel. Majd példaként egy különös megközelítésből szólt a Hunyadiak családjában két testvérpár, Hunyadi János és az ugyancsak Jánosnak keresztelt öccse, valamint Hunyadi Mátyás és testvére László párhuzamos sorstörténetéről: míg az egyik testvért, Jánost és Mátyást elképesztő magasságokba emelte a történelem, addig a másik (az alter János és Hunyadi László) ismeretlen maradt, szerencsétlenségbe torkollott élete, s korán meghalt.
A megnyitó végén reneszánsz dallamokból adott lélekemelő koncertet az Orlando Énekegyüttes Vikman Pál művészeti vezetésével, Nagy Csaba lantművész közreműködésével, Major László orgonajátékával. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény által rendezett kiállítás kurátorai Udvarhelyi Erzsébet és Nagy Károly, társkurátorok Pfitzner Zoltán és Udvarhelyi Márton. A belsőépítészeti tervezést a Novastore Kft., a grafikai tervezést a Pazirik Kft. végezte.
A kiállítás 2018. május 4-től 2018. október 31-ig látogatható Veszprémben, a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban.
Toldi Éva
Fotó: Kövesdi Róka Lajos
