Hardi Titusz bencés szerzetes, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója volt a KÉSZ veszprémi csoportjának vendége március 12-én. A hallgatóság megismerkedett a szerzetes atya különleges életútjával, amely az Algériában eltöltött gyermekkorától Pannonhalmáig, a hivatásáig vezetett. Beszélt a családjáról, szerzetesi hivatásáról és tanári, igazgatói szerepéről is.
Nagy ajándéknak tartja a családot, ahová született, szép és biztonságos gyermekkora volt 5 testvérével együtt. Egyik bátyja, Richárd, híres missziós szemész szakorvos Kongóban, aki rengeteg embert juttatott vissza a látók világába szemműtétei révén.
Titusz atya édesanyja francia, aki nevelőnőként került Magyarországra. Életét a családnak, a gyermekei felnevelésének szentelte. Édesapja mérnök, aki Algéria függetlenné válása után kapott állást Constantine-ban, Szent Ágoston szülővárosában. A gyarmati időszakban mintegy egymillió francia élt Algériában, viszont a függetlenné válás után az értelmiség nagy része elhagyta az országot, ezért főleg a szocialista országokból hívtak orvosokat és mérnököket a megüresedett helyekre. Titusz atya édesapja kitűnő francia nyelvtudásának köszönhetően, sikeresen pályázott az állásra. A gyerekek francia iskolába jártak, így anyanyelvi szinten tanulták meg öt év alatt a nyelvet.
Az ország népessége főként muszlim berberekből és fehér bőrű keresztényekből állt. Egymás vallását teljes mértékben elfogadták, az istenhit alapvető volt, nem is tartották normálisnak azt, aki nem hívő. Gyönyörű templomok és mecsetek egyaránt épültek, hogy az emberek hitéletét szolgálják. A keresztény egyház plébániákra tagolódott. A vendégszeretet jellemző az ott élőkre, Titusz atya szép történetet mesélt ennek igazolására, amikor évek múltán látogatóba visszatért családja egy részével.
16 éves volt, amikor visszatértek Magyarországra. Bár az Úr hívása korán, már általános iskolás korában jelentkezett nála, később ez évekig elhalványult, és családos életre vágyott, a saját családjában megélt minta alapján. A gimnázium utolsó évében ismét, immár erőteljesen talált rá a hívás. Pannonhalmára jelentkezett érettségi után novíciusnak.
A hit útján gyermekként indult el, hívő család tagjaként „beleszületett” a hitbe. A szentmisék már kisgyermekként is mélyen megérintették, önként ment ministrálni, otthon pedig gyakran „miséztek” az egyik bátyjával. Felnőtt fejjel azután tudatos döntést hozott: világossá vált számára Jézus megváltása, Isten végtelen szeretete és elkötelezettsége a teremtés mellett.
Vallja, hogy Jézus az élete ura, a megváltó, hozzá tartozik egyedül, általa van az üdvössége. Nem az ő személyének igaz volta miatt, hanem az ő jósága és hűsége által.
Amikor a papság mellett döntött, a szerzetesi életet találta számára megfelelőbbnek, mivel úgy érezte, közösségben tudja élni az életét, a világi papok magányos élete kevésbé volt vonzó számára. Ma is úgy érzi, jól döntött.
Mivel a bencés szerzetesek a tanítás mellett köteleződtek el, ő is tanári szakot végzett: magyart, történelmet és franciát tanult. Mindhárom tárgyat tanítja, évekig osztályfőnök is volt. A pannonhalmi rendszerben 6 napos tanítás és hét napos kollégiumi élet van, a tanulók ritkán járnak haza, így alkalmuk van egymást alaposan megismerni és megszeretni. Titusz atya örömmel számolt be arról, hogy köszöntötték fel egykori tanítványai az 50. születésnapján. Arra is büszke, hogy régi tanítványai őt hívják az esküvőikre és a gyermekeik keresztelőjére.
A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumnak már 12 éve igazgatója. Örömmel számolt be a gimnázium rendkívül sokoldalú képzéséről. Magas szinten sajátíthatják el a tanulók az általuk választott idegen nyelveket. Választható a latin nyelv, de még a kínai is. 88 különböző szakkör közül választhatnak, melyek még szombaton is lekötik őket, nincs idejük a fiataloknak unatkozni, és számukra érdekes és hasznos dolgokkal foglalkozhatnak. A tantestület háromnegyed részét világi tanárok alkotják, a többi órát 13 szerzetes tanár tartja.
Titusz atya rendkívül sokoldalú. A tanári és a teológiai képzettségén kívül sportol, zongorán és blockflőtén játszik, természetesen ezeket a képességeit is kamatoztatja a diákjaival töltött szabadidőben. Déri András karnaggyal együtt összegyűjtött énekekből megszületett egy kiadvány Énekelj az Úrnak címmel.
Arra a kérdésre, hogy miért hisz, a legegyszerűbb választ adta: „mert Isten Igéje élteti a hitemet. Ha a Szentírást kitartóan olvasom, az felel minden kérdésemre.”
Demény Anna
