Dr. Gyürki László pápai prelátus, Szentföld-kutató, bibliafordító, teológiai tanár legújabb köteteinek bemutatóján vehettek részt az érdeklődők november 12-én Veszprémben az Érseki Palotában. A könyvpremiert a Boldog Gizella Egyházmegyei Gyűjtemény szervezésében dr. Csertán György mérnök, a Regina Mundi Plébánia templomatyája, a prelátus egykori tanítványa vezette be, ismertetve az atya életútját.
Gyürki László szegény földműves nagycsalád gyermekeként született Egyházasrádócon. Kora gyermekségétől pap szeretett volna lenni, de családja taníttatásáról nem tudott gondoskodni anyagiak miatt. Szakos Gyula püspöki titkár segítségével mégis bekerülhetett a szombathelyi püspökvárba alig 12 évesen, ahonnan kijárt tanulni a premontrei gimnáziumba. Majd a kis- és nagyszeminárium, s ezek megszüntetése után 1952-től a győri papnevelde, végül a Budapesti Központi Szeminárium lettek színterei tanulmányainak. 1957-ben szentelte pappá Kovács Sándor megyéspüspök. Ekkorra már, tehetségének és nagy szorgalmának köszönhetően, túl volt a licenciátusi szigorlaton, amelyet pedig általában a pappá szentelés utáni évben szoktak letenni. Gyürki László azért sietett vele, hogy azután teljes figyelmével kedvenc területe, a biblikus tudományok felé fordulhasson. Újmisés jelmondata is erről vall: „Mindent az Evangéliumért teszek, hogy abban részem legyen” (1. Kor. 9,23.). Nyelvtudása már készen állt e kutatásokhoz: nemcsak a latin, a görög, a héber és az arámi nyelvet tanulmányozta alaposan, hanem a szír és az arab nyelvvel is megismerkedett. Azonban püspöke őt hamarosan kápláni szolgálatra rendelte. Gyürki atya nem adta fel, mondván: mindenütt lehetséges a biblikus tanulmányok folytatása, vagy éppen a helytörténeti kutatómunka is. A hetvenes évek elején kissé lazult a diktatúra szorítása, s ekkor a Szentírás készülő új magyar fordításában hét ószövetségi könyv átültetésével bízták meg. Hamarosan elkészítette magántanári disszertációját, amelynek eredményeképpen később a budapesti Hittudományi Akadémia tanára lett, s tanított a szombathelyi teológián és a hittanárképző főiskolán is. Ugyanakkor eljutott később Rómába is, s onnan a Szentföldre több alkalommal. Minthogy Szent Pál működésével is behatóan foglalkozott, sorra fölkereste azokat a helyeket is, ahol az apostol járt. A bibliakutatás mellett kedvenc témája lett a Szentföld-kutatás, ahol szintén maradandót alkotott. Útjai nyomán számos sikeres könyvet írt már a hetvenes évektől a legutóbbi esztendőkig. Gyürki atya gimnazista kora óta szenvedélyesen gyűjti a bélyegeket is. Mostani kiadványai A Biblia világa sorozatban (Az Ó- és Újszövetség könyvei bélyegeken, valamint Carte maximum gyűjtemény) e több évtizedes gyűjtőmunkának az eredményei. A könyvekben a szerző újrarendezte, feliratokkal látta el és gyűjteményes formába szerkesztette vallási témájú bélyegeit.
A könyvbemutatón dr. Márfi Gyula érsek is szeretettel idézte fel középiskolai éveit, amikor Gyürki atya az ő szülőföldjén, Pákán volt káplán, s számos prédikációjára még ma is emlékszik. A kommunista időkben megerősítő hatással volt krisztushitére, mondta.
A könyveket az atya a kiadványból válogatott fotók segítségével, vetített képekkel illusztrálva mutatta be. Mindkét kötet, emelte ki, a Biblia időrendi sorrendjét követi; az Ó-, majd az Újszövetség eseményeit ábrázoló bélyegeken sorra megjelennek az egyes könyvekben szereplő személyek, történetek. A bélyeggyűjtés számára nemcsak szenvedélyes szórakozás, hanem tudományos munka is, mutatott rá, hiszen a bélyegek témáját, idegen nyelvű, görög, héber, latin szövegeit, s a szöveg és képek összefüggéseit is meg kell fejtenie mindig. Majd sorra vetítette ki az egyes könyvek eseményeinek bélyegábrázolásait fotókon és művészi alkotásokon. Többek között József történetéből vett bélyegképeket, az egyiptomi kivonulást, a vízözön eseményeit, a zsoltárok egyes gondolatait, a betlehemi témákat, az Úr Jézus tanító útjának egyes állomásait, Pál apostol útjait megjelenítő ábrázolásokat a bélyegeken, majd carte maximumokon.
A könyvbemutatón elhangzott Gárdonyi Géza Írás a Bibliába című verse, Somfai Katalin előadásában, valamint szakrális jellegű dallamokat játszott Szimicsek Lilla fuvolán és Zsilinszky Cecília zongorán.
Toldi Éva
