Kántorunk, Egyed Péterné ez év március 1-jén ünnepli -és vele együtt az egyházközség is- munkába állásának 60. évfordulóját.
1955-ben Fábos Pál volt a monostorapáti plébános, a plébánián 3 apáca is szolgált. Mivel az atyát politikai okok miatt (túlságosan sokat foglalkozott az ifjúsággal) egyik pillanatról a másikra elhelyezték, vele együtt a nővéreknek is menni kellett. Júlia nővér, az akkori kántor egy jó énekes, jólelkű, vallását gyakorló fiatal lányra bízta a kántori teendők ideiglenes ellátását. Sötét Erzsébet -később férjhez menve Egyed Péterné- félelemmel ugyan, de jó szívvel vállalta a feladatot. Júlia nővértől orgonaleckéket vett és felült az akkor épülő orgonára.
60 éves, ideiglenesből folyamatossá lett szolgálata alatt gyakorlatilag soha nem hiányzott a szentmisékről, még a kommunista időkben is, polgári, boltvezetői állását veszélyeztetve is helytállt. Mindig hűséges volt egyházához, az itt szolgáló lelkipásztoroknak szintén hűséges munkatársa – a mai napig is. 10 éve nem csak Monostorapáti és Hegyesd, hanem Vigántpetend és Kapolcs szolgálatát is ellátja. A tavalyi évben egészsége megromlott, epeműtéten esett át, de januártól újra az orgonánál ül. A monostorapáti búcsú napján, május 16-án tölti be 80-ik életévét.
Az elmúlt 25 év együtt szolgálata alapján elmondhatom, hogy példaértékű az a helytállás, melyet Egyed Péterné tanúsított és tanúsít ma is.
A veszprémi egyházmegyében nincs még egy olyan kántor, aki 60 éve folyamatosan aktív.
Illés Sándor plébános
fotó: Takács Péter
[simpleviewer gallery_id=”798″]
